A II. Rákóczi Ferenc Emlékév kapcsán a Rákóczi-szabadságharcról is megemlékeztek tanulóink képes beszámolóban ismertetve a korszak történelmi jelentőségét és következményeit az utókor számára.

„A féltve őrzött álmok is megérintik egyszer a földet”olvastam majd harminc évvel ezelőtt Dobos László, szlovákiai magyar írótól. Ez történt velünk. Amiről tavaly még csak álmodtunk, idén valósággá vált: a Határtalanul program keretében 2016. május 31. és június 4. között Elek apó nyomában Erdélyben jártunk az Aquincum Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 7. a és b osztályos diákjaival. - Brassói Annamária osztályfőnök beszámolója

Benedek Elek gyűjtötte mesék és legendák elevenedtek meg e csodás tájon. Kézzel tapinthatóvá váltak a történelmi, irodalmi, honismereti, néprajzi, földrajzi tanulmányok.

Történelmi események helyszíneire látogattunk el, nagy magyarjaink szobrai és sírjai előtt fejeztük ki tiszteletünket főhajtással és koszorúval, s mindezt a természeti csodák helyszínein tett túrák fűszerezték.
Szent László királyunk nagyváradi székesegyháza, hermája, szobra után a Tordai-hasadékban elevenítettük föl a lovagkirály kunok feletti győzelmének legendáját. Kolozsváron Hunyadi Mátyásra, Báthori Istvánra, Gyergyószárhegyen Bethlen Gáborra, Madéfalván a székelyek Siculicidiumára, Székelyudvarhelyen és Szejkefürdőn a legnagyobb székelyre, Orbán Balázsra, Farkaslakán az Ábel trilógia írójára, Tamási Áronra emlékeztünk.

Utunk során Bálinth Zoltán honismereti vezető kísért minket, aki nagy tudásával ámulatba ejtette, s megszámolhatatlan mennyiségű székely bácsis viccével mosolyra derítette tanítványainkat.

Utazásunk alatt különleges lélekemelő élményekben volt részünk: Böjte Csaba ferences szerzetes Szent Ferenc Alapítványának szovátai és gyergyóalfavi gyermekotthonaiban tettünk látogatást, ahová könyv-, tanszer- és ruhaadományt vittünk. Szovátán a mi gyerekekeink focimeccset játszottak az ottani gyermekekkel; s legnagyobb örömünkre az eredmény1:1 lett. Nem egy kamaszunk szeme homályosodott el, amikor a gyergyói otthon lakóival beszélgettek. Megérintették őket a szomorú gyermeksorsok. Ki feledné a vidám énekórát a kolozsvári Báthori István Líceum hetedikeseivel, amikor magyar népdalokat énekeltünk. A gyergyói táncházban oly magasra kerekedett a kedvünk, hogy a hűvös, esős idő ellenére egy csapásra nap ragyogta be szívünket.

A meseszép erdélyi táj mindenütt velünk volt: Székelyföld bársonyos lankáit a Hargita haragos zöld fenyvesei váltották, a parajdi sóbánya szikrázó kristályai után a gyergyói patakok félelmes sodrása, a Békás-szoros fölénk tornyosuló sziklái között a „Pokol gyomrába” levezető szerpentin, az előttünk kettényíló Tordai-hasadék, a Gyilkos-tó lélegzetelállító látványa, a Székelykő megmászása örökre belénk ívódtak.

A körösfői református templomban tartott megható trianoni megemlékezés és Sebestyén Ákos helyi lelkész beszéde is szívünkbe talált.

Tanítványainkat hárman kísérhettük. Keményné Bánfi Magdolna, iskolánk volt magyar-történelem tanára, mint szakértő, Erdélyt kiválóan ismerő friss nyugdíjas kolléga. Magdi néni „erdélymániás” - mondták a gyerekek pozitív előjellel.

Galajda János kollégámmal, a 7.a-sok osztályfőnökével büszkék vagyunk tanítványainkra, akik kora reggeltől késő estig fáradhatatlanul gyűjtötték tarisznyájukba az erdélyi élményeket. Többen közülük szívesen visszautaznának a szüleikkel is. Lehet, hogy ők is elindultak az „erdélymánia” útján?

Köszönjük az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy támogatták utazásunkat és lehetővé tették számunkra e valóban felejthetetlen utat.