Az 1. d osztályban a gyerekek csoportokban munkálkodtak, olyan csomagoló anyagokat kerestek, ami újrahasznosított anyagból készült. Ezekből kellett kivágniuk a jelet és egy gyűjtőlapra felragasztani. Ezen kívül különösen figyeltek arra, hogy a projekthéten a lehető legkevesebb szemetet termeljék.

A 3.d osztály a komposztálást vette górcső alá. Először a tanteremben beszélgettek arról, hogyan tudjuk a fenntarthatóság szemléletét a mindennapjainkba is beépíteni. Nagyon sok érdekes gondolatuk volt a gyerekeknek, így bukkant fel a biopiac ötlete. Felvetődött az is, hogy mi történik a kommunális hulladékkal, és miért jó, ha szelektáljuk a hulladékot, illetve, hogy mi magunk hogyan tudjuk a hulladékmennyiséget csökkenteni. Arra jutottak, hogy a komposzt a legegyszerűbb módja annak, hogy segítsünk a környezetünknek. Az óra folytatásaként lementek az udvarra és a gyerekek megnézték az iskolai komposzttárolót. Bizony nagyon elszomorító látványt nyújtott, mert tele volt sok olyan hulladékkal, aminek semmi keresnivalója ott (műanyag darabok, nejlonzacskók, papírfecnik, műanyag cserép, cigarettacsikkek, cukorpapírok), gyanítható, hogy az utcáról kerültek bele. A gyerekek izgatottan várták, hogy kiszedhessék mindazt, ami nem jó helyen van, ezalatt a többiek pedig egy tájékoztató plakátot készítettek arról, hogy mit gyűjthetünk a komposztba, és minek kell egyéb hulladéktárolót keresni. Eközben azt is megvizsgálták, hogy tulajdonképpen mi is történik a komposztálóban, és hogy milyen élőlények segítik a folyamatot. Sajnos a hosszú ideje tartó szárazság miatt nem voltak giliszták a komposztban (illetve nem tudtak olyan mélyre leásni, hogy találjanak), ellenben találtak ászkákat, csigákat, lepkéket, százlábúkat és pókokat, illetve érzékszerveik segítségével megtapasztalták, hogy milyen meleg van a komposzttárolóban, és hogy milyen bomlási folyamatok figyelhetők meg a komposztálódás során.

A 2.a osztályosok a békásmegyeri piacon és a mellette élelmiszerboltban jártak. A tudatos vásárlásra való nevelés érdekében a javasolt feladatlapot használták, amit kiegészítettek egy táblázattal. A gyerekek párban dolgoztak. Adott termékek árát, csomagolását és származási helyét hasonlították össze. Vettek vásárfiát is: a boltban túró Rudit, a piacon epret és kolbászt. Az árusoktól ajándékba kaptak a gyerekek almát és tepertőt, mert udvariasak voltak. A zsákmányt a suliban közösen fogyasztották el. A legnehezebb feladatnak az ismeretlen felnőttek megszólítása tűnt, de miután átestek a tűzkeresztségen, nagyon élvezték a gyerekek mindkét helyszínen. Megtanulták azt, ki az őstermelő és ki a viszonteladó.

A 4.a és a 4.b egymástól függetlenül ugyanazzal a kérdéskörrel foglalkozott, vagyis, hogy hol vásároljunk, a piacon vagy a szupermarketben. Ebben a kis projektben a legélvezetesebb az volt, amikor kisétáltak a Római térre és a kis csoportok szóba elegyedtek a vásárlókkal, s megkérdezték tőlük, miért járnak a piacra és miért a szupermarketbe. Sokféle árut megvizsgáltak, megtudták az eladóktól, hogy honnan szerzik be az árujukat, s azok mennyibe kerülnek. Fontos kérdés volt a csomagolás is, s hogy melyik környezetbarát.

Az iskolában összesítették a tapasztalataikat, megismerték, hogy egyes gyümölcsök milyen nagy távolságról kerülnek a tányérunkra, és hogy ez a szállítás mennyi energiát, időt igényel, végig gondolták a tudatos vásárló 12 pontját. Megismerték a „Magyar áru” emblémát is. Végül a csapatok egy adag egészséges ételt próbáltak összeállítani a látott árukból és kiszámolták, hogy mennyibe kerülne ez az étel. Kreatív fogások kerültek a képzeletbeli tányérokra.

Egy hét, tudjuk, kevés ahhoz, hogy komolyabban elmélyüljünk ebben a szerteágazó témában, de mindenképpen figyelemfelkeltő, motiváló lehet, ahogy a mi iskolánkban is történt. A gyerekek nagy örömmel vettek részt az összes tevékenységben. A projekthét alatt is megtapasztaltuk, hogy tanítványaink rendkívül nyitottak, és lelkesen, örömmel védik a környezetüket. És ha olyan élményekkel, tudással mennek haza, mint amilyeneket a Fenntarthatósági témahéten szereztek, akkor ez a szemlélet kísérheti őket tovább, és egyben motiváltabbá válhatnak arra, hogy a tanultakat maguk is alkalmazzák a mindennapjaik során.
...további fotók

Sallainé Tóth Mária, az öko munkaközösség vezetője

Kategória   Hírek